És eljött az utolsó nap...
Szeptember 25. A kirándulás utolsó napja. Kicsit vártuk is már, hogy véégre a saját ágyunkban aludjunk egy jót, de mellette nagyon szomorúak voltunk, hogy elteltek ezek a napok. Annyi fantasztikus élményben volt részünk, hogy jó sokáig fogjuk emlegetni még ezeket, sokáig tudunk erőt meríteni a mindennapok leküzdéséhez mindabból, amit ott láttunk, átéltünk.
Az utolsó nap is tartogatott még felejthetetlen pillanatokat. Szállásadónk szerveztek nekünk kürtös kalács-sütést. Mindenki saját magának készíthette el a finom kalácsot. Ültünk a kemence előtt, és forgattuk a parázs felett a tésztát. Kicsit füstös lett, kicsit néhol megégett, de ez senkit nem érdekelt. Nagyon jó élmény volt ez is. Nemcsak diáknak, tanárnak is. Fáradtak voltunk, de együtt dolgoztunk, felelevenítettük az elmúlt napok vidám perceit, és közben elfogyasztottuk a kürtöst.
Aztán még megnéztünk egy pékmúzeumot és a Mesterségek házát, amik ugyancsak sok új ismerettel gazdagítottak minket, majd pedig elindultunk haza.
Ahogy átléptük a határt, kicsit megkönnyebbültünk. Magyarország. Itthon vagyunk. Ott is OTTHON voltunk, hiszen egykor ez mind Magyarország volt, de a történelem máshogy intézte.. Mi hazajöttünk, ők viszont maradtak. És nincs egyszerű helyzete egyetlen határon túl élő magyarnak sem. Mert a hazája - bárhol is legyen, akár önként vállalta, hogy nem Magyarországon él, akár rákényszerítették, hogy ne itt éljen - akkor is Magyarország.
2017. szeptember 25., hétfő
Beszámoló a 4. napról
Talán ezt a napot vártuk a
legjobban, hiszen Nándorfehérvár, azaz Belgrád volt az egyik program
ezen a napon. Nándorfehérvárról már az általános iskolában is hall
minden diák, talán az egyik legismertebb ütközet az 1456-os diadal.
Hunyadi, Kapisztrán János, Dugovics Titusz és a névtelen hősök minden
magyar ember példaképei lehetnek. Kimondhatatlan nagy öröm, hogy
minderről, magáról a csatáról, a hősökről az adott helyszínen, ott, ahol
a csata folyt, emlékezhettünk meg, hogy együtt énekeltük el a
Himnuszt, ezzel is tisztelegve a nagyok előtt. Talán nem is lehet ezt az
érzést leírni. Jó volt látni, ahogy az általában izgő-mozgó diákság
szinte szájtátva hallgatta a honismereti vezetőnk előadását, majd pedig
nem érezte cikinek, hogy az éppen mutáló hangján énekelje nemzeti
énekünket. Persze a mai napban más programok is voltak még, amelyek
során úgy érezhettük, hogy jó magyarnak lenni. Voltunk Kiss Ernő, az
aradi 13 egyik vértanúja sírjánál. Diákjaink egy verssel emlékeztek még
róla, és meg is koszorúztuk az emlékművét. Ezután Zimonyba mentünk, ahol
a Hunyadi-tornyot néztük meg. Nagybecskereken is jártunk, sétáltunk a
főtéren, megnéztük a monarchiabeli épületeket, és nagyon jó érzés volt,
hogy ottani magyarok odajöttek a csoportunkhoz, amikor meghallották a
magyar szót, ugyanis arrafelé sajnos egyre kevesebb a magyar lakosok
száma.
Összegezve a mai napon ismét sok élményben, szép látványban volt részünk.
2017. szeptember 24., vasárnap
Beszámoló a 4. napról
Talán ezt a napot vártuk a
legjobban, hiszen Nándorfehérvár, azaz Belgrád volt az egyik program
ezen a napon. Nándorfehérvárról már az általános iskolában is hall
minden diák, talán az egyik legismertebb ütközet az 1456-os diadal.
Hunyadi, Kapisztrán János, Dugovics Titusz és a névtelen hősök minden
magyar ember példaképei lehetnek. Kimondhatatlan nagy öröm, hogy
minderről, magáról a csatáról, a hősökről az adott helyszínen, ott, ahol
a csata folyt, emlékezhettünk meg, hogy együtt énekeltük el a
Himnuszt, ezzel is tisztelegve a nagyok előtt. Talán nem is lehet ezt az
érzést leírni. Jó volt látni, ahogy az általában izgő-mozgó diákság
szinte szájtátva hallgatta a honismereti vezetőnk előadását, majd pedig
nem érezte cikinek, hogy az éppen mutáló hangján énekelje nemzeti
énekünket. Persze a mai napban más programok is voltak még, amelyek
során úgy érezhettük, hogy jó magyarnak lenni. Voltunk Kiss Ernő, az
aradi 13 egyik vértanúja sírjánál. Diákjaink egy verssel emlékeztek még
róla, és meg is koszorúztuk az emlékművét. Ezután Zimonyba mentünk, ahol
a Hunyadi-tornyot néztük meg. Nagybecskereken is jártunk, sétáltunk a
főtéren, megnéztük a monarchiabeli épületeket, és nagyon jó érzés volt,
hogy ottani magyarok odajöttek a csoportunkhoz, amikor meghallották a
magyar szót, ugyanis arrafelé sajnos egyre kevesebb a magyar lakosok
száma.
Összegezve a mai napon ismét sok élményben, szép látványban volt részünk.
2017. szeptember 23., szombat
A mai napunk ismét élménydús és programokkal teli
volt. Reggeli után egy kis focival indítottuk a napot. Aki nem akarta a labdát
hajtani, az akár kondizhatott is, vagy sétálgathatott a tanyán. 10 órakor
indultunk az első állomásunkhoz, a péterváradi erődítményhez, ahol az óbecsei diákok
és kísérőik is csatlakoztak hozzánk. A vár és a kilátás csodálatos volt,
rengeteg szelfit készítettünk a gyönyörű panorámával a háttérben.
Ezután Újvidék következett, Szerbia második legnagyobb városa. Megtekintettük a város
katolikus templomát, a főterét, a pravoszláv templomot, majd pedig
vásárolgattunk és sétáltunk a központban.
Este együtt
vacsoráztunk a szállásunkon a csoporttal, utána pedig néptánc oktatás kezdődött: a két
csoport együtt próbálta követni a tanár egyre bonyolultabbá váló tánclépéseit
kisebb-nagyobb sikerekkel. A két csoport nagyon jól összebarátkozott, és a
búcsúzáskor már arról beszéltek, hogy mennyire várják, hogy márciusban újra
találkozhassanak, addig pedig természetesen tartani fogják a kapcsolatot a
facebookon, instagrammon keresztül.
2017. szeptember 22., péntek
A 2. nap eseményei
A finom és
bőséges reggeli után elindultunk az Óbecsei Műszaki Iskolába, akikkel
közösen valósítjuk meg ezt a projektet. Nagyon szívélyesen fogadtak
minket, műsorral és egy kis megvendégeléssel is készültek. Mi is
bemutatkoztunk, bemutattuk iskolánkat és Zalaegerszeg városát, majd
átadtuk a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum és iskolánk ajándékait az
iskolavezetésnek, a diákoknak és az iskola könyvtárának.2017. szeptember 21., csütörtök
Beszámoló az első napról
Reggel
7.30-kor szerencsésen útnak indultunk 40 diákkal és 4 kísérő tanárral az
5 napos kirándulásnak. Elsőként felkerestük a nagykőrösi Svájci házat,
ahol egy festészeti és fotókiállítást tekinthettünk meg, ami Arany János
műveihez kapcsolódott. A tárlatvezető köszöntött minket, majd rövid
megemlékezést tartottunk Arany Jánosról, hiszen ebben az évben
ünnepeljük születésének 200. évfordulóját. 2 tanulónk tolmácsolásában
felelevenítettük életének fontosabb szakaszait, kitérve a Nagykőrösön
töltött időszakra, majd meghallgattuk Kulják Márk előadásában az egyik
itt írt balladáját, az Ágnes asszonyt. 2017. szeptember 20., szerda
...és holnap induláááás!!! Már mindenki nagyon izgatott.. összepakoltunk, felkészültünk a hűvös, szeles, esős időre, de bízunk benne, hogy megússzuk nagyobb eső nélkül.
A holnapi nap első állomása Nagykőrös lesz, egy kis műsorral is készülünk, hogy méltón emlékezzünk meg Arany Jánosról.
Aztán utána irány Szabadka, majd a szállás elfoglalása. Bízunk abban, hogy lesz wifi :)
A holnapi nap első állomása Nagykőrös lesz, egy kis műsorral is készülünk, hogy méltón emlékezzünk meg Arany Jánosról.
Aztán utána irány Szabadka, majd a szállás elfoglalása. Bízunk abban, hogy lesz wifi :)
2017. szeptember 14., csütörtök
Az előző írásomban megígértem, hogy érthetővé fogom tenni, hogy vajon miért azokra a helyekre fogunk ellátogatni, amikről beszéltem. Az utazásunk fő témája az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc, a program konkrétan a szabadságharc hőseinek, hősi halottjainak életútját követi végig. A Délvidék, a mai Vajdaság a szabadságharc egyik fő
hadszíntere volt, ráadásul a magyar honvédsereg vezénylő tábornokai, az aradi
vértanúk közül többen is délvidéki kötődésűek. Utunk során módszeresen
végiglátogatjuk a szabadságharc itteni történéseivel, hősies magyar
helytállásával kapcsolatos emlékhelyeket. Így például meg fogjuk nézni a Türr István zsilipet, aminek az építése Türr István nevéhez fűződik. Ő a szabadságharcban és a bukás után az olasz egység megteremtésében is harcolt, Garibaldi katonája volt. Ez a zsilip a maga korában újdonságnak számított a vízlépcső tervezésében és kivitelezésében. Óbecsén található és látogatható.
Ugyancsak itt fogjuk megtekinteni Than Mór emlékházát. Than Mór a szabadságharc legkiemelkedőbb festője volt, ő készítette el a szabadságharc nagy csatáinak festményeit is. Görgey Artúr hadifestője volt, de a harcokban is részt vett.
Törökbecsén megkoszorúzzuk a Hungária-szobrot, amely az 1848 októberében elesett honvédeknek és nemzetőröknek állít emléket. Ez az egyetlen szabadságharc emlékmű a Vajdaságban, amelyet a trianoni békediktátum után nem romboltak le. A Tisza-parton a város szülöttére, gróf Leiningen-Westerburg Károlyra emlékezünk, akinek a szobrát a katolikus templom előtt látjuk...
Ellátogatunk Elemérre is, Kiss Ernő birtokára, ahol ő építtette a római katolikus templomot, amelynek kriptájában alussza örök álmát családja körében a szabadságharc legendás hőse. Aradon ő maga adta ki a parancsot az ismétlésre az elborzadt kivégzőosztagnak, miután az első sortűz után még talpon maradt.
Nagybecskereket is útba ejtjük, ez a település a Vajdaság harmadik legnagyobb városa, amely egykor Torontál vármegye székhelye volt. A városháza előtti téren megemlékezünk két aradi vértanúról, a nagybecskereki születésű Lázár Vilmosról, és Kiss Ernő honvédtábornokról, akinek ezen a helyen szobra állt Trianon előtt.
Természetesen a látnivalók között olyanok is szerepelnek, amelyek az Árpád-kor vagy a török időszak történelmét idézik meg. Ezeket majd a következő bejegyzésben fogom bemutatni. :)
Ugyancsak itt fogjuk megtekinteni Than Mór emlékházát. Than Mór a szabadságharc legkiemelkedőbb festője volt, ő készítette el a szabadságharc nagy csatáinak festményeit is. Görgey Artúr hadifestője volt, de a harcokban is részt vett.
Törökbecsén megkoszorúzzuk a Hungária-szobrot, amely az 1848 októberében elesett honvédeknek és nemzetőröknek állít emléket. Ez az egyetlen szabadságharc emlékmű a Vajdaságban, amelyet a trianoni békediktátum után nem romboltak le. A Tisza-parton a város szülöttére, gróf Leiningen-Westerburg Károlyra emlékezünk, akinek a szobrát a katolikus templom előtt látjuk...
Ellátogatunk Elemérre is, Kiss Ernő birtokára, ahol ő építtette a római katolikus templomot, amelynek kriptájában alussza örök álmát családja körében a szabadságharc legendás hőse. Aradon ő maga adta ki a parancsot az ismétlésre az elborzadt kivégzőosztagnak, miután az első sortűz után még talpon maradt.
Nagybecskereket is útba ejtjük, ez a település a Vajdaság harmadik legnagyobb városa, amely egykor Torontál vármegye székhelye volt. A városháza előtti téren megemlékezünk két aradi vértanúról, a nagybecskereki születésű Lázár Vilmosról, és Kiss Ernő honvédtábornokról, akinek ezen a helyen szobra állt Trianon előtt.
Természetesen a látnivalók között olyanok is szerepelnek, amelyek az Árpád-kor vagy a török időszak történelmét idézik meg. Ezeket majd a következő bejegyzésben fogom bemutatni. :)
2017. szeptember 13., szerda
Hogy milyen programok is várnak ránk az 5 nap során? Hát nézzük csak... Nagykőrösön lesz az első megállónk. Itt töltötte Arany János élete egy szakaszát, itt írta a legismertebb balladáit, például az Ágnes asszonyt. Mivel ebben az évben ünnepeljük a költő születésének 200. évfordulóját, ezért Nagykőrösön megemlékezünk a költőről.
Ezután továbbutazunk Szabadkára, ahol a városnézés során felkeressük a Kosztolányi család síremlékét, valamint megnézzük a lenyűgöző Városháza épületét. Este pedig elfoglaljuk a szállásunkat.
A második napot Óbecsén töltjük, ahol megismerkedünk az Óbecsei Műszaki Iskolával, vendéglátóinkkal. Délután a település látványosságait tekintjük meg, valamint Törökbecsére és Aracsra is ellátogatunk.
A harmadik napon Újvidékre és Péterváradra megyünk.
A negyedik nap programja: Nagybecskerek, Elemér és Belgrád nevezetességeinek felkeresése.
Az ötödik nap délelőttjét Óbecsén töltjük, ígéretesnek tűnik a közös kürtöskalácssütés. :)
Majd ebéd után hazaindulunk Zalaegerszegre.
Hogy miért pont ezeket a helyeket ejtjük útba, azt a következő blogbejegyzésből fogjátok megtudni!! ;)
Ezután továbbutazunk Szabadkára, ahol a városnézés során felkeressük a Kosztolányi család síremlékét, valamint megnézzük a lenyűgöző Városháza épületét. Este pedig elfoglaljuk a szállásunkat.
A második napot Óbecsén töltjük, ahol megismerkedünk az Óbecsei Műszaki Iskolával, vendéglátóinkkal. Délután a település látványosságait tekintjük meg, valamint Törökbecsére és Aracsra is ellátogatunk.
A harmadik napon Újvidékre és Péterváradra megyünk.
A negyedik nap programja: Nagybecskerek, Elemér és Belgrád nevezetességeinek felkeresése.
Az ötödik nap délelőttjét Óbecsén töltjük, ígéretesnek tűnik a közös kürtöskalácssütés. :)
Majd ebéd után hazaindulunk Zalaegerszegre.
Hogy miért pont ezeket a helyeket ejtjük útba, azt a következő blogbejegyzésből fogjátok megtudni!! ;)
2017. szeptember 12., kedd
És márcsak másfél hét...utazunk a Vajdaságba! Nagy az izgalom a suliban: melyik osztályból kik jönnek.. vajon milyen lesz a szállásunk? Milyen lesz a másik iskola? Kikkel fogunk találkozni? Számtalan kérdés merül fel. Jó lesz az idő? :D Érdekesek lesznek a programok?
Ahogy fogy az idő, egyre nagyobb a feszültség, amit a várakozás okoz...
Ahogy fogy az idő, egyre nagyobb a feszültség, amit a várakozás okoz...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)